Nem szennyezzük-e ugyanolyan mértékben a mosással a környezetünket, mintha eldbobjuk az egyszerhasználatos pelenkát?

Azt mondhatjuk, hogy a mosással kb. annyira terheljük a környezetünket, mint önmagában az eldobható pelenka előállításával (fakivágás, cellulózgyártás, klóros fehérítés,víz és vegyszerfelhasználás, stb.). Ehhez "jön még" a szennyezett pelenka környezetbe kerülése....

E mellett tovább kímélhetjük a környezetünket, a speciális környezetbarát, enzimmentes (pl. Bambinomio) mosószerek, mosószoda, valamint az öblítőként kiválóan alkalmas ecet használatával. Ezekkel a szerekkel nemcsak a környezetünket kíméljük, hanem a baba bőrét, és a textilpelenkát is.

Ki lehet-e mosni teljesen a foltokat a pelenkából?

Ha papírbetétet is használunk, eleve könnyebb a szennyeződés eltávolítása, de még így is foltos maradhat a pelenka. Mindenképpen szárítsuk levegőn a pelenkát (nem szükséges napos idő), így teljesen eltávolítható a folt. De a többedik mosásnál is elhalványul a folt.

Lehet-e szárítógépben szárítani a pelenkát?

Természetesen lehet. Minden gyártó "engedi" a száírógép használatát. Ez azonban nem környezet- és pénztárcabarát megoldás, és a pelenkát is jobban kíméljük, ha a levegőn szárítjuk. Természetesen több időre van így szükségünk. Az All in one pelenka csaknem 24 óra alatt lesz száraz, a pelenkabelsőket 6-8 óráig, a külsőket 2-3 óráig kell szárítani a levegőn. Ha süt a nap természetesen sokkal kevesebb időre van szükség!

Nem mozog-e nehezebben a mosható pelenkában a gyermek, mint az eldobhatóban?

Erre saját tapasztalatom alapján egyértelmű "nem" a válasz. Bár némileg nagyobb a bugyor, mint az eldobható pelenka esetén, de ez a babát egyátalán nem zavarja, a kúszásban, mászásban, togyogásban.

Mennyi nedvességet tart meg a mosható pelenka?

Közel annyit mint az eldobható. Éjszakára egy vagy két plusz betét használata ajánlott, és így biztosan "szárazon" ébred a baba.

Használható-e popsikrém?

Igen, használható, bár bánjunk vele takarékosan. A zsíros krém ugyanis taszítja a vizet és emiatt csökken a pelenka nedvszívó hatása és a sok krémet kimosni sem olyan könnyű a pelenkából. Jómagam alig használok krémet, de erre nincs is szükség, hiszen természetes anyag érintkezik a baba bőrével, és jóval ritkábban pirosodik ki a popsi, mint az eldobható pelenka használata mellett...

 Melyik jobb pelenka az all in one, vagy a külön belső-külön külső típus?

Mindkét fajtának megvan a maga előnye. Az all in one pelenkát egyszerűbb feladni a babára, viszont lassabban szárad és valamivel drágább, mintha külön vesszük a külső és belső pelenkát. Amennyiben külön vásároljuk a vízzáró nadrágot és a belső nedvességszívó pelenkát, akkor a külsőből csak 3-4 darabra lesz szükségünk méretenként, ezzel tehát spórolhatunk.

Hogyan növelhetjük a pelenka nedvszívó képességét, pl. éjszakára?

Kb. 2-4 óránként ajánljuk a pelenkacserét napközben.Ennél többet kell azonban kibírnia a pelenkának éjszaka, főleg, ha már a baba egyfolytában 8-10 órát alszik. Ekkor lehet használni a plusz pelenkabetéteket, illetve összehajtogatott tetra-pelenkát, vagy muszlin kendőt. A Bambinomio pelenkák esetében nagymértékben növelhetjük a nedvszívást két betét (egy 1-es és egy 2.-es méretű) egyidejű használatával.

Igaz-e, hogy az eldobható pelenkákban eltöltött 2-3 év befolyásolhatja-e hosszútávon a fiúgyermekek termékenységét?

Német kutatók vizsgálata szerint igen. 48 fiúgyermek testhőmérsékletét vizsgálták meg először akkor, amikor a hagyományos textilpelenkát viseltek, majd mikor eldobható nadrágpelenkát. Kíváncsiak voltak arra, hogy a here hőmérsékletét miként befolyásolják a különféle pelenkák. Arra a megállapításra jutottak, hogy az eldobható pelenkában mintegy egy celsius fokkal magasabb volt a test átlaghőmérsékleténél. Az eldobható pelenkában a herék folyamatosan meleg, nedves környezetben vannak, a szellőzés pedig nem megfelelő. Ez pedig kockázatos lehet a spermaszámot tekintve. A  textilpelenkának viszont jobb a szellőzése, s ott hasonló hőmérséklet növekedést nem tapasztaltak. Bár az is igaz, hogy ez csak egy óvatos teória, hisz nagyon kevés gyereken végezték el a vizsgálatot, s ráadásul csak a hőmérsékletet vizsgálták, mint lehetséges befolyásoló tényezőt.